Általánosan kijelenthető, hogy szinte minden településen kisebb-nagyobb problémaként jelentkezik az utcán kóborló kutyák ügye. Az alábbiakban több alternatívát ismertetünk ennek kezelésére.
Mi az önkormányzat feladata a kóbor kutyák ügyében?
Az állatok védelméről szóló törvény szerint a településen (belterületen) a kóbor állatok befogása az önkormányzat feladata, amit az ebrendész (gyepmester) segítségével próbál teljesíteni. Mivel településünkön nincs ebrendész, így más település (Vác – Zöld Menedék) által fenntartott gyepmesteri szolgáltatást vesz igénybe az önkormányzat. Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül.
Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően intézkedik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ez nem lehetséges, úgy gondoskodik az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
Törvényi kötelezettsége az önkormányzatnak, hogy a szokásos éves kutyaoltást megelőzően 3 évente legalább egy alkalommal a településen ebösszeírást végezzen, amiről nyilvántartást vezet az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.
Mi a jegyző feladata a kóbor kutyák ügyében?
Ha valaki az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okoz, és emiatt bejelentés érkezik hozzá, akkor a jegyző – amennyiben a hatáskörébe tartozik – felszólítja az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, valamint tűrésére, vagy a jogsértő tevékenység abbahagyására kötelezheti az állat(ok) védelme érdekében. Ha a szükséges hatósági intézkedést a jegyző hatáskör hiányában nem tudja megtenni, úgy azt a Járási Hivatalnak kötelessége megtenni.
Melyek az állattartóra vonatkozó előírások?
Az állattartó köteles gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Ezek alatt azt kell érteni, hogyha láncon kötve tartjuk a kutyát, akkor nagyságától függően a láncnak legalább 4-10 m-es hosszúságúnak kell lennie. Ha kennelben vagy lakásban tartjuk a kutyát, akkor minimálisan 6 m2-nyi területet kell biztosítani állatonként. Az szinte magától értendő, hogy a kutyát megfelelően kell táplálékkal és vízzel ellátni.
Ha az állattartó nem vagy nem megfelelően teljesíti a törvényben előírt rendelkezéseket és ezáltal az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek megelőlegezését, amit később a tulajdonoson adó módjára behajt. Ugyanez vonatkozik a menhelyről hozott állat tartására is, tehát nem megfelelő tartás esetén az állatvédelmi hatóság visszaveszi az állatot és a költségek megfizetésére kötelezi az állattartót.
Milyen lehetőségek vannak a kóborló kutyák ügyében?
A szabálysértési törvény alapján az a személy, aki kutyáját kóborolni hagyja (pl. kiengedi, vagy kiszökik az utcára), szabálysértést követ el. A 2012-ben hatályba lépett törvény szerint a szabálysértési eljárás lefolytatására nem az önkormányzat (a jegyző), hanem a járási hivatal jogosult.
Mégis hogyan lehet ezeket az ügyeket kezelni helyben?
Szabálysértést követ el az,
- aki ebét a település belterületen felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
- aki ebét természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
- aki ebét szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési – vakvezető-, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
- aki ebét élelmiszer-elárusító üzletbe, vagy játszótérre – vakvezető-, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz,
- aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló, megfelelő figyelmeztető táblát.
Aki az előbbiekben felsorolt problémát észlel és ennek megszüntetésére törekedik, annak az önkormányzatnál van lehetősége ezt bejelenteni a jegyzőnél vagy az általa megbízott ügyintézőnél. A bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a bejelentő alá is ír. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a bejelentő hol, mikor látta a kutyát kóborolni, az rátámadt-e esetleg vagy valaki mást ért valamilyen atrocitás az adott eb részéről. A bejelentőnek ezen kívül meg kell adni személyi adatait (név, lakcím, születési hely, idő, anyja neve), azonban kérheti adatai zárt kezelését, ami azt jelenti, hogy azokat csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró tekintheti meg. Ezt követően a jegyző szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezi a kutyatulajdonos lakhelye szerinti szabálysértési hatóságnál, akinek kötelessége az eljárást megindítani a kutyatulajdonos ellen. A gyakorlat szerint a tényállás tisztázása érdekében mind a bejelentőt, mind a kutyatulajdonost meghallgatja a szabálysértési hatóság, majd az eset körülményeit tisztázza [tanúvallomás(ok), kutyatulajdonos vallomása, helyszíni szemle, kutya-azonosítás, egyéb adatok és bizonyítási eszközök, stb.] és bizonyítási eljárást folytat le, majd ezt követően hozza meg döntését, ami a figyelmeztetéstől a pénzbírságon át egészen az elzárásig terjedhet.
Az előzőekben leírtak szerint arra kérjük a közterületen kóborló kutyák miatt bejelentést tenni kívánókat, hogy azt a fentiekben részletezett eljárást figyelembe véve tegyék meg.
Dr. Nagy Anna sk.
jegyző
A közelgő szilveszteri időszak – függetlenül a tűzijátékok, petárdák használatának tiltásától – különösen veszélyes a szerető, családi körben élő kutyákra nézve is. Ilyenkor drasztikusan megnövekszik az utcára kiszökött, a robbantásoktól megzavarodott, menekülő kutyák száma, akik aztán nem találnak haza, nem mernek visszatérni megszokott környezetükbe és a közterületeken, az utak mentén, az erdőkben kóborolnak. Veszélyben vannak az autók között, balesetet, tragédiát okozhatnak. Különösen figyeljünk rájuk ebben az időszakban és ha megzavarodott kutyát látunk, akkor a fenti eljárás szerint kezdjük meg az intézkedés.