Újratervezés

Elsősorban jogi szempontok miatt volt indokolt, hogy várjunk az orvosi rendelő építési munkálatairól szóló közleményünkkel. Jelen írásban csak a fő problémák ismertetésére szorítkozunk. További részleteket egyelőre nem áll módunkban nyilvánosságra hozni, mert az hátráltathatná az időközben elindult eljárásokat.

Három sikertelen közbeszerzési eljárást követően, negyedjére kötött szerződést az akkori önkormányzat egy vállalkozással. Aki kíváncsi annak a testületi ülésnek a videójára, amelyen a majdani nyertes vállalkozóval megkötendő szerződést tárgyalta a testület, az a honlapon a 2018.10.26 dátumú testületi ülést keresse. Nyilvánvaló, hogy az adott testületi ülésen jelenlévők közül csak és kizárólag Halász Csaba olvasta és értelmezte a szerződést. Ha nem emel szót, akkor egy olyan szerződés került volna megkötésre, amelyben keverten voltak megtalálhatók egy kollégium és egy orvosi rendelő építésére vonatkozó részek.  Egész bekezdéseket kellett kivenni a szerződésből, nyilvánvaló, hogy előtte sem a jegyző, sem a polgármester nem olvasták az éppen elfogadásra előkészített szerződést. Ez azért is különösen kínos, mert előtte két héttel a 2018.10.12.-i testületi ülés videofelvételén kb a 36. perctől, Halász Csaba már felvetette a tapasztalt problémákat. Akkor azzal torkollta le őt a jegyző, hogy ez nem napirendi pont. Azért is kínos, mert a döntéshozók az előző három közbeszerzés során sem olvasták el a szerződést, azok kollégiumépítési bekezdésekkel telten kerültek be a közbeszerzési eljárásba.

A kiválasztott cég, egy székhelyszolgáltatónál volt bejegyezve,  ugyanazon a címen mintegy 1.200 másik cég szerepel.

A szerződés értelmében öt darab, NETTÓ ÖSSZEGŰ számlát lehetett volna kibocsátani. Egy előlegszámlát nettó 10% mértékben, majd  25-, 50-, 80%-os készültségeknél, utoljára pedig végszámlát.

A szerződéskötést követően azonnal átutaltak a vállalkozónak 11.759.781,- (tizenegymillió-hétszázötvenkilencezer-hétszáznyolcvanegy) Ft-ot, teljes ellentmondásban a szerződéssel, hiszen a fordított ÁFA szabályai szerint a vállalkozó nem számlázhatott volna ÁFÁ-s összeget, az Önkormányzat pedig nem szabadott volna befogadjon egy ilyen számlát. Mindjárt az első napon, még a munkálatok megkezdése előtt, 2.500.111 (kettőmillió-ötszázezer-egyszáztizenegy) Ft túlfizetés keletkezett. A számla mögül hiányzik a pénzügyi ügyintéző, ellenőrző és érvényesítő aláírása.

Az első elszúrt kifizetést követően, rövidesen következett a második hibás kifizetés, ennek a kifizetésnek SEMMILYEN SZERZŐDÉSES ALAPJA NEM VOLT. Ennek a számlának felirata  „önrész I részlet” azért értelmezhetetlen, mert a leszerződött mintegy 92 milliós összeg tartalmazta az önrészt is, így minden jogalapot nélkülözött ennek a számlának a kiállítása és befogadása. A túlfizetés összege így 6.500.111 (hatmillió-ötszázezer-egyszáztizenegy) Ft-ra gyarapodott. A második számla mögött semmiféle teljesítési igazolás, vagy műszaki ellenőri ellenjegyzés sem volt, és pénzügyi ügyintéző, ellenőrző és utalványozó nem írta alá.

Március hónap közepén következett a 25%-os résszámla (I. rész számla), amely ismételten hibás, ez is ÁFÁ-val került kifizetésre. A túlfizetés 12.750.388 (tizenkettőmillió-hétszázötvenezer-háromszáznyolcvannyolc) Ft-ra gyarapodott. A számla mögött nyoma sincs semmiféle teljesítési igazolásnak. Teljesítési igazolás nélkül NEM történhetett volna kifizetés. A műszaki ellenőr sem igazolta le a teljesítést, amely szintén feltétele lett volna a kifizetésnek. A kiadási utalványrendeletet, -amelyen a polgármester és a pénzügyi ügyintézők kell ellenőrizzék, érvényesítsék, utalványozzák a számlát, illetve rögzítsék, hogy ki volt a pénzügyi ügyintéző és a kötelezettségvállaló- SENKI SEM ÍRTA ALÁ. Egyetlen egy aláírás sem szerepel az utalványrendeleten a hat szükséges aláírásból. Az indokolja, hogy egy utalványrendeleten ennyi aláírás szerepeljen, hogy a többszörös ellenőrzés révén kiszűrhetőek legyenek a hibák.

A számla egyetlen melléklete egy utólagosan csatolt nyilatkozat mobiltelefonos fényképe, amelyen arról nyilatkozik egy építőanyag kereskedő, hogy a vállalkozó 6.500.000 Ft értékben rendelt tőle építőanyagot. A senki által alá nem írt kiadási utalványrendelet kiállítási dátuma megegyezik a számla kiállításának dátumával, egyébként 2019.03.21. Az építőanyag kereskedő fotózott nyilatkozatának a dátuma 2019.03.28 Ebből következtethetően, már akkor tervbe volt véve a kifizetés, amikor hírből sem tudhatták, hogy a kifizetett mintegy 29.500.000  forint mögött lesz bármi teljesítés igazolás.

A negyedik kifizetett számla (II. rész számla) egyben az első, amely legalább formai szempontból helyesen lett kiállítva, tehát ÁFA tartalom nélkül. Abban is újdonság, hogy csatolva van mögé, némi teljesítési igazolásra nyomokban emlékeztető dokumentum. Az utalványrendeletről ebben az esetben is hiányzik a szükséges hat aláírás.

A teljesítés igazoláson  -hibásan- szerepel ÁFA, de az ugyanazon a napon keletkezett számlában az ÁFA tartalmat már nem szerepeltették. A mögöttes részletezőben olyan munkanemek is elszámolásra kerültek, amelyek bizonyíthatóan nem voltak készen a kifizetés pillanatában, mi több, azóta sem készültek el.

Ilyen például a pinceszint tervekben előírt 3 rétegű szigetelése, valamint az ú.n. 2 rétegű vízszigetelés. Ezek nem készültek el. Ezt onnan is tudjuk, hogy az építkezés folyamatát Hegedűs József képviselő –előrelátóan- fotókkal dokumentálta. Megpróbálták neki ismételten megtiltani, hogy odamenjen az építkezésre, de élve képviselői jogosultságával, nap mint nap fotózott. A későbbi testületi üléseken is folyamatosan szót emelt a beépített anyagok minőségét illetően. Sajnos hatás nélkül.

A szigetelés elmaradása egyébként minden laikus számára egyértelmű abból, hogy annak dacára is naponta-kétnaponta kell szivattyúzzuk a vizet a pincéből, hogy gyakorlatilag hónapok óta nem esett csapadék. A pinceszint utólag nem szigetelhető. A folyamatosan vízben álló pincébe nem szabad sokmilliós kazánokat telepíteni, így ennek a problémának a megoldása elengedhetetlen.

A negyedik kifizetéssel, a vállalkozó számára átutalt összeg 68.308.404 (hatvannyolcmillió-háromszáznyolcezer-négyszáznégy) Ft-ra emelkedett, így a kivitelezésre leszerződött összeg majdnem 74%-a került kifizetésre úgy, hogy az épület készültsége akkoriban -szakértő által- 43 %-ra volt becsülhető.

Valamikor 2019 augusztusában a műszaki ellenőr visszaadta a megbízást, így a továbbiakban műszaki ellenőr nélkül folytatódott -meglehetősen ritkásan- az építkezés. Ezzel nagyjából egyidőben lejárt a vállalkozó felelősségbiztosítása is.  A jegyző és polgármester nem gondoskodott a felelősségbiztosítás meghosszabbításáról, sem műszaki ellenőr szerződtetéséről. A felelősségbiztosítást -szerződés szerint- olyan időtartamra kellett volna kötni, amely 12 hónappal meghaladja a sikeres műszaki átadás-átvételt.

Az önkormányzat részéről semmi nyoma annak, hogy szerződésszerű teljesítésre szólította volna fel a vállalkozót.  A szerződés szerint egyébként 2019 augusztus 14-re be kellett volna fejezni az építkezést.

Vállalkozó felelős műszaki vezetője tudomásunk szerint soha nem járt  az építkezés helyszínén.

Az elektronikus építési naplóban néhány -többnyire egymondatos- bejegyzés található a vállalkozás részéről. A vállalkozás felelős műszaki vezetője érdemben nem reagált a műszaki ellenőr ritkás megjegyzéseire.

A választásokat követően az első feladataink egyike volt a dokumentáció sorrendbe rakása, hogy megkíséreljük a folyamat lekövetését. Nehezítette a dolgunkat, hogy közvetlenül a választások előtt a jegyző és a polgármester számítógépét –utasításukra- újra telepítette az informatikai szolgáltató. A gépekről gyakorlatilag minden adat törlésre került.

Haladéktalanul szerződtettünk egy műszaki ellenőrt, aki felmérte a készültségi állapotot. Kerestük a kapcsolatot a vállalkozó ügyvezetőjével, a kezdetektől nagyon nagy problémákba ütközve a kapcsolatteremtésnél.

Kiderült, hogy szerződésen kívül rengeteg építőanyagot és gépet bocsátott az önkormányzat a vállalkozó rendelkezésére. Rendszeresen előfordult, hogy az önkormányzat járművei ingyen szállítottak anyagot az építkezésre. A gépeknek immár nyoma sem volt, azokat állítólag ellopták az építkezésről. Szóban és írásban többször felszólítottuk a vállalkozót a szerződésszerű munkavégzésre, felszólításainkat az új műszaki ellenőr –építési naplóban dokumentált- jelentéseivel támasztottuk alá. Nagy sokára sikerült összehozni egy jegyzőkönyvezett megbeszélést, amelyen a vállalkozó ügyvezetője is megjelent, további pénzt kérve. A jegyzőkönyvben végre rögzítésre került az átadott építőanyag mennyisége és fajtája, és az átadott gépek.

A dokumentált hibák kijavítását, és el nem végzett munkák pótlását kötöttük ki.

Szerződtettünk egy igazságügyi műszaki szakértőt. Az alábbiakban találhatók –nem teljeskörűen- a megállapításai.

A helyszíni szemle alapján megállapítom, hogy a kivitelezési munka hiányos, az elkészült munkák egy része is hibás!

Építési napló hiányában nem állapítható meg, hogy az új épület elhelyezése terv szerint történt-e mind magassági, mind helyszínrajzi elrendezésben. Az építész terv a ±0,00 szintet 243,12 mBf magasságon határozta meg. Ennek jelentősége az, hogy ha a magasság terv szerinti, akkor az épületet talajvízbe/rétegvízbe tervezték, mivel a kivitelezés során be is igazolódott. Amennyiben a tervtől eltérően mélyebbre került az épület, úgy ehhez a tervezőnek hozzá kellett volna járulnia. Talajvizsgálati jelentést az átadott dokumentumok között nem találtam, így a talaj rétegződéséről, a talajvíz jelenlétéről, mértékéről nagy valószínűséggel sem a tervezőnek, sem a kivitelezőnek nem volt információja.

A hibás teljesítések az alábbiak (a lista nem teljes körű!):

– Az átadott fotók alapján megállapítható, hogy a pince padlószerkezetben a tervezett talajvíz elleni 2 rtg. szigetelés nem készült el. A zsalukő pincefalakat 15 cm vtg. vasalt aljzatról indították, a fal alatt vízszigetelés nem látható.

– A pince talajjal érintkező falfelületeire 3 rtg. bitumenes szigetelést írt ki a tervező, ezzel szemben csak 1 rtg. készült.

– A pincefal és a zsalukő támfal között 1 rtg. kent szigetelés van, tartószerkezeti kapcsolat nem készült. A megtámasztott oldalon a dilatációs mozgást elviselni képes talajvíz elleni szigetelés nem készült, a talajvíz akadálytalanul tud eljutni a pincelejáróhoz és ezáltal a pince helyiségekbe.

– A lehajtó rámpa előtti folyóka gyűjtő zsompja hiányzik, így nem biztosított a pinceszint vízmentesítése sem a csapadékos időben, sem a beszivárgó talajvíz esetén. Megbízó ideiglenesen egy ásott gödörből szivattyúzza a vizet.

– A pinceszinti homlokzati nyílászárók felett előregyártott vasbeton „E” jelű gerendák adják az áthidalást. Tartószerkezeti kiviteli terv az áthidalásokhoz nem készült, az építész metszet szerint az áthidalás monolit vasbeton szerkezet! Az előregyártott „E” gerenda áthidaló szerkezetnek nem megfelelő!

– A pincefödém nem az utólag – visszadátumozva – készített födémterv szerint épült meg. Nem alakították ki a kémények átvezetéséhez szükséges födémnyílást, utólag kellett kivésni. A pincefal és az első gerenda között nem volt elegendő hely, ezért a gerenda talpát részben elvésték. A sérült gerenda teherbírása lecsökkent, ezért a födém tartószerkezeti ellenőrzését el kell végezni!

– A földszinten az akadálymentes WC helyiséghez vezető közlekedőnél az 1,50 m széles áthidalást előregyártott vasbeton ”E” jelű gerendákkal alakították ki. Az előregyártott „E” gerenda áthidaló szerkezetnek nem megfelelő! Az építész metszet szerint az áthidalás Porotherm A10 kiselemes szerkezet, monolit vasbeton gerendával kiegészítve.

– A fedélszék terv szerint a pincefödémre 2 db 15/15 fa székoszlop támaszkodik, ami egy 15/15 cm-es derékszelement támaszt alá. Mind a székoszlop, mind a derékszelemen hiányzik. A kialakított tető teherbírása, megfelelő alakváltozása nem igazolható. A kémény átvezetésnél a fedélszék terven a szélső szarufa megszakad, kiváltása tervszintes sem megoldott, a kivitelezése sem megfelelő.

– Homlokzati üvegfal fa tartószerkezet alsó csomópontjáról terv nem készült, a megvalósult műszaki megoldás nem megfelelő. A fa szerkezet folyamatos nedvesedésnek van kitéve.

– A belső, könnyű szerkezetes oromfalaknál a falszegélyt még a végső homlokzati hőszigetelés kivitelezése előtt helyezték el, így a hőszigetelés mögé került, ami nem megfelelő.

– A fémlemez tető álló szögkorcos kialakítású, melynek rögzítése nem megfelelő. A szél az ereszvonalon a fémlemez burkolatot meg tudja bontani.

– A kiviteli terv és az árajánlat szerint is Rheinzink prePatina fémlemez fedést kellett volna készíteni. A beépített anyag Lindab lemez. A Közbeszerzési dokumentáció szerint az anyagmegjelölés tájékoztató jellegű, azzal egyenértékű, vagy jobb anyag beépítésre kerülhet, de ehhez a Megrendelő írásos jóváhagyása szükséges! Erről dokumentumot nem kaptam.

– Az akadálymentes WC és pelenkázó helyiségben a beépített mosdó és WC nem szabványos.

– A lerakott padlóburkolat több helyen kotyog, a ragasztás nem megfelelő.

 

A hiányzó munkafázisok az alábbiak (nem teljes körű!):

– Padlóburkolat egy része

– Csempeburkolat egy része

– Belső nyílászárók az akadálymentességi követelmény figyelembe vételével

– Bejárati ajtók az akadálymentességi követelmény figyelembe vételével

– Festés, mázolás

– Szélfogók kiépítése

– Külső és belső üvegfalak kialakítása – részletterv szükséges!

– Radiátorok elhelyezése

– Szaniterek felszerelése

– Elektromos szerelvények felszerelése

– Épület elektromos bekötése

– Tűzjelző hálózat

– Kazánház gázbekötése

– Parkoló kiépítése

– Útcsatlakozás kialakítása

– Külső tereprendezési munkák

 

A felkért műszaki ellenőr pénzügyi kimutatását elfogadva a II. rész-számla kiállításakor (2019.08.16.) a műszaki teljesítés cca. 43% volt.

Október 14 után, -további pénzek kifizetése nélkül- elértük, hogy a hibák egy része kijavításra kerüljön, illetve néhány kimaradt munkanem megvalósítása elkezdődjön. A készültségi állapotot sikerült kb 60-65 %-ra emelni (saját becslésünk).

Azután, több menetben konzultálva a projektvezetővel, a kincstárral és ügyvéddel- a vállalkozói szerződés felmondásra került.

Annak érdekében, hogy a vállalkozóval megtörténhessen a tételes elszámolás, az önkormányzat ügyvédje és a műszaki ellenőr összeállítottak egy anyagot a képviselő testület részére.

Az elmúlt hetekben sikerült megkötni egy megállapodást a tervezővel, hogy a tervek átdolgozásának a jogát az Önkormányzatra ruházza. Megindult a létesítmény újra tervezése. A tervezés alapján új költségvetést kell készíteni és új közbeszerzési eljárást indítani. Jogi képviselőnkkel konzultálva, idővel feltöltésre kerülnek a honlapra azok az anyagok, amelyek nem hátráltatják a megindult eljárásokat.

Folyó évre egy kifejezetten takarékos költségvetést szavazott meg a testület. Nagyon jelentős tartalékot képeztünk, hogy az építkezés szakszerű folytatásának meg legyen a fedezete. Van remény külső forrás bevonására is, ezen dolgozunk folyamatosan az érintettekkel.