Közlemény – Diósjenő Község Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának független átvilágítása 2018 január -2019 szeptember közötti időszakra

Hírek, Kiemelt, Közérdekű, Önkormányzati hírek

Közlemény, Diósjenő lakosai részére

Elkészült az Önkormányzat és a Hivatal 2018-2019 szeptemberig tartó független átvilágítása. Itt az összefoglaló kerül közzétételre, mert a részletes jelentés olyan személyi adatokat tartalmaz amelyek  törvény által nem nyilvánosak.  A megállapítások alapján, a szükséges esetekben hatósági eljárásokat kezdeményezünk, a jogosulatlan kifizetések visszaszerzése dolgában. Az egyéb megállapítások vonatkozásában a Képviselő Testület -az Önkormányzatra vonatkozóan- és a Jegyző -a hivatalra vonatkozóan- adminisztratív döntéseket hoz, és intézkedik.

Székely József

Nyomtatható változat letöltése innen

Diósjenő Község Önkormányzata

 független átvilágítása

 

Vizsgált időszak
2018.01.01-2019.09.30.
Polgármester: Tóth János
Jegyző: Dr. Őszi Attila Csaba
Jelentés zárása: 2020. február 27.

Összefoglalás

A Diósjenő Község Önkormányzata és a Polgármesteri Hivatalban elvégzett átvilágítás részletes megállapításait, javaslatait az egyes fejezeteknél tárgyalom. Ebben a fejezetben a vezetésnek áttekintést kívánok nyújtani az ott tett megállapítások, valamint javaslatok összefoglalásáról.

Megállapításaim:

  1. 2016-2017-ben elvégzett átvilágítás utóellenőrzésével kapcsolatban

A korábbi átvilágítással kapcsolatban intézkedési terv nem készült, egyéb, az átvilágítással kapcsolatos érdemi irat nem keletkezett.

A korábbi átvilágítási jelentésem kizárólag a belső ellenőrzés területén hozott közvetett eredményt, melyben javasoltam: „…a Képviselő-testületnek, hogy döntsön a belső ellenőrzés megfelelő működtetése érdekében belső ellenőrrel megbízási szerződés kötéséről ajánlatok bekérése után.”

  1. A szabályozottságra vonatkozóan: 

A megállapításaim nem változtak az előző átvilágításomhoz képest, így azokat megismétlem.

A kapott dokumentumok, a részletes megállapításokban is leírt hitelesítések, vagy éppen egységes szerkezetű rendeletek hiánya, az iktatószámok hiánya, nagyfokú problémát jelez a rendeletek, szabályzatok hatályosítását, katalogizálását, megőrzését, illetve megismerését illetően.

A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a alapján a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén közzé kell tenni a még hatályba nem lépett önkormányzati rendeletek 2013. június 30. után kihirdetett szövegét. Egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni továbbá valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett, és a lekérdezés napján hatályos rendeletet, illetve ezek megelőző és következő egy-egy időállapotát Diósjenőre rákeresve 53 találatot jelzett a felület, azonban az ott megjelent rendeletek nem felelnek meg a hivatkozott Kormány rendeleti szabályozásnak.

A Diósjenő Község Önkormányzat által működtetett hivatalos weblap a vizsgált időszakban nem tartalmazta a rendeletek, illetve a közzéteendő adatok teljes, naprakész állományát.

A https://www.diosjeno.hu/kozadat linken található adatok elavultak, nem naprakészek, a http://kozadat.hu/ linken pedig nem voltak meg az Önkormányzat által közzétett adatok.

 

  • Költségvetéssel kapcsolatban

A 2019. évi költségvetés végrehajtásáról meggyőződni nem tudtam, mert az önkormányzati választások miatt beállt változások következtében a könyvelési feladatokat ellátó két köztisztviselő a korábbi jegyzővel tartva áthelyezésre került, kérdéseket feltenni nem tudtam feléjük.

A könyvelés helyzete értékelhetetlen volt, mert, többek között a banki egyenleg a könyvelésben több tízmillióval eltért a bankkivonat egyenlegéhez képest, ezért a könyvelés felülvizsgálata vált szükségessé. Átvilágításomkor végezte a külső szolgáltató ennek a feladatát.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 115. § (1) szerint:  „A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.”

Véleményem szerint a szabályszerűség követelménye nem teljesült az átvilágított időszakra vonatkozóan az alábbi okok miatt (a teljesség igénye nélküli felsorolás):

  • könyvelés megbízhatóságának hiánya, ezáltal a költségvetés végrehajtásának követhetetlensége,
  • iratok iktatásának, aláírásainak hiánya,
  • kifizetések alapdokumentumainak hiánya (megbízási szerződések, jutalmak, stb),
  • jogosulatlan kifizetések. 

A megbízási szerződések ellenőrzésekor találkoztam olyan megbízási szerződéssel, mely 2019.08.05-én kelt (2019.09.11-én kifizetésre került a házipénztárból), az adópénzforgalom könyvelése, értékcsökkenés ellenőrzése, 1. félév utólagos ellenőrzése tárgyában kötötte a jegyző, azonban ennek elvégzése nem volt érzékelhető a könyvelés állapotában.

  • Beruházásokkal kapcsolatosan:

Korábbi átvilágítási jelentésemben javasoltam, hogy belső ellenőrrel kötött szerződéskötést követően az éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak alapján, abba beleépítve vizsgáltassa meg egy év beruházásait, a nyilvántartások egyezőségeit a Képviselő-testület.

A belső ellenőr 2018-ban „Befektetett eszközök kezelésének, nyilvántartásának és értékváltozásának ellenőrzése.” elnevezéssel szabályszerűségi ellenőrzést végzett, megállapításokat és javaslatokat tett.

Intézkedést igénylő megállapítások nyilvántartása, intézkedési terv és annak végrehajtása hiányában nem értékelhető a belső ellenőrzés megállapításaira adott válasz, illetve annak hasznosulása.

  • A készpénzkezelés ellenőrzése során fellelt jelentősebb hibák:

Polgármesteri Hivatal ellenőrzése során: 

  1. Aláírások részben, vagy egészben hiányoztak
  2. A pénztárjelentés, címletjegyzék nem lettek aláírva
  3. A jegyző mobiltelefon vásárlásával kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy a diósjenői jegyzői pozíciójának megszűnése miért nem adta le a tárgyi eszközt?
  4. Megbízási szerződések hiánya
  5. Számlamásolat csatolása
  6. Kifüggesztett aláírásjegyzék hiánya a pénztár helyiségben
  7. Belső ellenőrzés nem végzett ellenőrzést ezen a területen sem 2018-ban, sem 2019-ben
  8. Banki készpénz felvét késéssel került befizetésre a pénztárba

 

Önkormányzat ellenőrzése során:

  1. Az összeget sok esetben nem a jogosult vette fel, s nincs meghatalmazás csatolva.
  2. Ellenőrző, utalványozó nem volt aláírva
  3. Az aláírások nem mindig a jogosultaké, meghatalmazások nem voltak csatolva.
  4. EV nyilvántartási száma nem szerepelt a számlán. Az EV nyilvántartásban nem találtam a szállítót

 

  • A gépjárművekkel kapcsolatban

A Gépjármű Szabályzat az önkormányzaté, a hatálya leginkább a Polgármesteri Hivatalra terjed ki, ugyanakkor a jegyző írta alá a polgármester helyett. Az önkormányzat és a hivatal szervezete össze van mosva.

A járművek felügyeletével gyakorlatilag senki nem volt megbízva. Javítás esetén nem volt egy meghatározott szolgáltató, aki javít. Esetenként különböző szolgáltatóknál végezték a javítást.

A felmerülő üzemanyag költség jogosságát a hivatal részéről senki nem ellenőrizte.

A személygépkocsik után cégautó adó nem volt megállapítva.

Felhívom a figyelmet, hogy a gépjárművek túlnyomórészt nem a Hivatal, hanem az önkormányzat tulajdonában állnak.

  • A személyi jellegű kifizetésekkel kapcsolatban

Átvilágításom tárgyát képezte a jutalmak megalapozó dokumentációjának vizsgálata is, mely szintén kihívások elé állított. A dokumentáció itt sem volt átlátható, ellenőrizhető módon lerakva, ezáltal többszörös energia-ráfordítást igényelt ennek feltérképezése is.

  1. 03.29-én 1.045.238 Ft nettó jutalom került kifizetésre Tóth János polgármesternek, melyről Képviselő-Testületi döntés nem született, ezáltal a kifizetésnek jogalapja nem volt.
  2. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről ide vonatkozó előírása:

„225/H. § (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján…”

Az Önkormányzat SZMSZ-e (Diósjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018.(III.02.) önkormányzati rendelete 68 § (5)) bekezdése) szerint:

„(5) A polgármester illetményét és költségtérítését – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – az alakuló ülésén a Képviselő-testület állapítja meg. A polgármester illetményének emeléséről, a polgármester jutalmazásáról, a jutalom összegéről, a Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.”

A fenti rendelkezés is megerősíti, hogy a kifizetés jogosulatlan volt, valamint azt is, hogy Tóth János polgármesternek tudnia kellett a számára történt jutalom kifizetésének jogosulatlan voltáról.

Megvizsgálva az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal banki mozgásait, megállapítható, hogy sok esetben történt jutalom kifizetése, azonban csak egyetlen esetben született megalapozó irat, vagyis jegyzői határozat (ÁLT/352-4/2019 számú ügyirat 2019.07.02-i keltezéssel), mely szerint 4 személy kapott jutalmat a jegyző határozata alapján. Az összes többi esetben nem született megalapozó dokumentum.

Az utazási költségtérítéseket megvizsgálva megállapítottam: előfordult, hogy megbízási szerződéses jogviszony esetében került sor munkába járási költség kifizetésére (pl. 2018.03.29. Diósjenő Község Önkormányzat bankszámlájáról), mely a jogviszony miatt nem fordulhatott volna elő.

Megállapítható, hogy megbízási jogviszony esetében a munkába járás költsége nem felel meg a személyi jövedelemadó törvény 25 §-ban foglaltaknak, a kifizetés adó- és járulék köteles kifizetés volt a kifizetés adómentes megítélésével szemben.

A bizonylati vizsgálatok során több esetben kiküldetési rendelvény alapján kiküldetési költség került kifizetésre a jegyző, Dr. Őszi Attila Csaba részére. A pénztár kezelése során tapasztalt aláírások, kitöltési hiányok  (pl. adóazonosító jel hiánya) itt is visszaköszöntek.

Egyetlen kifizetésnél tapasztaltam az összes aláírás meglétét, a 2018.04.18-án a 2018.04.08-i választásokra tekintettel kifizetett kiküldetési díj esetében, mely a Diósjenő Polgármesteri Hivatal pénztárából került kifizetésre K-2018/26432/4/5 kiadási bizonylattal.

Felmerül a kérdés, ha ebben az esetben minden aláírás teljesíthető volt, a többi pénztárbizonylat, illetve egyéb bizonylat esetében ezek miért maradtak el az esetek döntő százalékában? A kötelezettségvállalási szabályzat aktualizált aláírás jegyzéke nélkül viszont nem tudom megítélni, hogy ezek az aláírások rendben voltak-e.

Továbbá azt is jogos kérdésnek tartom, ha az Önkormányzat, Hivatal rendelkezett a vizsgált időszakban legalább 2 db személygépkocsival, akkor miért került külön kiküldetési rendelvénnyel kifizetésre kiküldetési költség? Gazdaságilag teljesen ésszerűtlen ezeknek a költségeknek a kifizetése.

 

További megállapításom a Dr. Őszi Attila Csaba jegyző részére kifizetett munkába járási költségre vonatkozik.

Az 1995. évi CXVII. törvény, a személyi jövedelemadóról 25 § (2) bekezdése szerinti rendelkezést:

bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.”

Megállapítottam, hogy a jegyző részére a kilométerenként 15 forint felett az üzemanyag költség is kifizetésre került minden esetben, és ez jogalap nélküli kifizetés. (pl. Diósjenő Polgármesteri Hivatal 2018.05.14-i K-2018/26432/5/3 számú kiadási pénztárbizonylata a házipénztárban). Ezt a kifizetési elemet továbbá adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelte volna, mely jogosulatlanul kifizetett elemet is tartalmaz. Sem a jogszabályok, sem a Diósjenő Község Önkormányzatának alacsonyabb rendű szabályozásai nem tartalmazzák munkába járás esetén az üzemanyag kifizethetőségét.

Megkérdeztem a munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőt, hogy jelezte-e felettesének, az általam leírt problémát, melyre igen volt a válasza, viszont nem írásban, tehát a jelzése nem bizonyítható. Munkaköréből adódóan tisztában kellett lennie a munkába járás esetén kifizetett költség adó- és járulék kötelezettségével.

Az átvilágítás során bekértük a megbízási szerződések nyilvántartását. Ilyen nyilvántartással a Hivatal a vizsgált időszakban nem rendelkezett.

A megbízási szerződések példányait -egyes esetekben- a bizonylati vizsgálatok esetében a kifizetés mellékleteként leltem fel, 1-2 esetben a személyi anyagokban. Ezek kezelése rendkívül adhoc jellegű. A megtekintett szerződésekkel kapcsolatos megállapításaim:

  • Aláíráshiány (pl. 2019.08.05-én kelt adópénzforgalom könyvelése, értékcsökkenés ellenőrzése, 1. félév utólagos ellenőrzése tárgyában kötött szerződést a jegyző nem írta alá. Kivételesen pedig ellenjegyző aláírás van)
  • Nagyon nagy arányban alkalmazták az egyébként köztisztviselőként foglalkoztatott munkatárs esetén a megbízási szerződés alapján történő plusz foglalkoztatást. Pl. 2018.08.22-i keltezéssel, 2018.08.23-09.08-ig terjedő időszakban 2 köztiszviselő is meg lett bízva a Polgármesteri Hivatal takarításával, miközben az Önkormányzat több takarítót is alkalmazott. Sok esetben azonban a megbízási szerződések sem fellelhetőek.
  • Az átadott excel táblázat alapján a vizsgált időszakra vonatkozóan 4.366.841 Ft bruttó megbízási díj került kifizetésre a Diósjenő Polgármesteri Hivatalban. Az önkormányzat esetében ez a szám sokkal nagyobb, 11.710.175 Ft bruttó összeg, s a megbízottak között sok esetben van rendszeresen Diósjenő Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (pl. a Diósjenő Polgármesteri Hivatalban korábban titkárnői feladatokat, valamint pénzügyi feladatokat ellátó kollegák, akik a Polgármesteri Hivatalból is részesültek megbízási díjban).

Felhívom a figyelmet, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy esetében a szerződés, a személyes munkavégzés, utasítási jog, munkaidő, Munka Törvénykönyvre való hivatkozás miatt színlelt szerződésnek minősülhet, véleményem szerint az adóügyi feladatokat ellátó személy köztisztviselőként történő alkalmazása lett volna indokolt.

  • Adóztatással kapcsolatban

A 15 legnagyobb adózó tartozása címszóval kaptam táblázatot, mely mindösszesen 7.762.361 Ft tartozást ölelt fel. Az első és egyben legnagyobb tartozó a listán 2.078.512 Ft építményadó tartozást halmozott fel. Jelenleg az adós vállalkozó felszámolás alatt áll. A szóbeli tájékoztatás szerint az igénybejelentés a követelés nyilvántartásba vételéért megtörtént, azonban a nyilvántartásba vétel illetékét elmulasztotta Diósjenő Község Önkormányzata befizetni.

2018-ban és 2019-ban nem történt NAV adatállomány lekérés, Vállalkozók IPA ellenőrzése nem történt meg. Nem voltak meg a feltételek az interjúkban adott válaszok szerint.

Megállapítható, hogy az adó behajtási tevékenység rendkívül minimális volt a vizsgált időszakban. A gépjárművek esetében a forgalomból kivonatás, az inkasszó lehetősége a vállalkozások esetében, a munkabérből letiltás a magánszemélyek esetében, a NAV általi behajtás, stb. Az ingatlanok esetében a jelzálog lehetősége is fennáll, azonban annak illetéke is van.

Az átvilágított időszakban munkaköri leírásokkal nem rendelkeztek az adóztatás területén dolgozó köztisztviselők, munkavállalók.

A vizsgált időszakban elévülés miatt adót nem töröltek. 2012,2013 és 2014. évi elévült adók törlése 2019.11.13-i keltezéssel történt meg mindösszesen 4.886.676 Ft követelés és 141.545 Ft kötelezettség tekintetében.

  • Belső ellenőrzéssel kapcsolatban 

Diósjenő Polgármesteri Hivatal a vizsgált időszak minden évére rendelkezett belső ellenőrzésre szóló megbízási szerződéssel Csepe Péterrel.

A korábbi átvilágításomkor megállapítottakkal ellentétben a belső ellenőrzés területén javulás következett be, a Dr. Bagó József jegyző által szerződtetett Csépe Péter által végzett tevékenységgel. Továbbra is probléma azonban, hogy a jelentésekhez nem készültek intézkedési tervek, s értelemszerűen beszámolók sem. Így a belső ellenőrzés nem fejtette ki az elvárt hatását.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban: Mötv.) 119. § (5) bekezdése alapján, a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testületnek az előző év december 31-éig kell jóváhagynia.

A belső ellenőrzési tervet a Bkr. 31. § (4) bekezdésében előírt tartalommal kell elkészíteni, a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett útmutató figyelembevételével.

A Mötv. 119 § (3) szerint: „A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.”

Intézkedési tervet, az intézkedési terv megvalósulásáról szóló beszámolót, az intézkedést igénylő megállapítások nyilvántartását kérésemre nem tudták rendelkezésemre bocsájtani.

Az ellenőrzések az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal ellenőrzésére terjedtek ki, a többi intézmény belső ellenőrzése nem valósult meg.

A 2019. évi belső ellenőrzési tervben „Az Önkormányzat pályázati tevékenységének hatékonysága, a pályázatok lebonyolítása, nyilvántartása.” ellenőrzési tárgy is szerepelt, azonban ennek az ellenőrzési jelentését nem kaptam meg. Nem rendelkezem információval, hogy ez megvalósult-e valójában 2019-ben, vagy sem. A jelentés zárása előtti tájékoztatás szerint a 2019. évi belső ellenőrzési terv módosításra került.

Az ellenőrzési tervben nem kapott helyet többek között a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitás; a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitás; a képzésekre tervezett kapacitás, valamint az egyéb tevékenységek.

A 2018. évi belső ellenőrzésről szóló jelentést a Képviselő-Testület a 28/2019. (III.21.) határozatával elfogadta.

Természetesen a belső ellenőrzés területe is további fejlődésre szorul, de elsősorban a belső kontrollok, belső ellenőrzés valódi működtetésére van szükség, hogy feleljen meg a vonatkozó jogszabályoknak és a belső szabályozásnak, töltse be a feladatát.

Magyarország Alaptörvénye az önkormányzatoktól is elvárja a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítését, továbbá a nemzeti vagyonnal való rendeltetésszerű és felelős módon való gazdálkodást. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.

Olvasson tovább!

Gally és zöldhulladék átvétel

Tisztelt Lakosság! Folyó hét szombatján (Szeptember 18.) illetve az azt követő három szombaton (szeptember 25., október 2., október 9.) az

Tovább olvasom...