vissza

Hírek, közlemények

- Sertéspestis Nógrád megyében 2007.01.26.
- Betegtájékoztató 2007.01.26.
-

Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre

2007.01.25.
-

Üdülési csekk - bővülő lehetőségek

2007.01.25.
- Új önkormányzati rendeletek 2006.12.28.
- Karitász Karácsony 2006.12.16.

-

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat hírei

2006.12.05.

-

A legkisebbek Mikulása         

2006.12.12.

-

Ingyenszoftver minden nap!   

 2006.12.04.

-

Fenyőfadíszítés a faluközpontban

2006.12.01.

-

Új önkormányzati rendeletek    

2006.11.27.

-

Őszi képek

 

-

Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Kódszám: 3.1)

  2006.11.24.

-

A Vízmű felhívása

2006.11.23.

-

Illegális szemétlerakó hely megszüntetése

2006.11.18.

-

Komposztáljunk házilag! 

 2006.10.31.

-

A diósjenői székhelyű Cserhát - Lőrincz Judo Klub iskoláskorú gyermekeknek felvételt hirdet edzéseire

 

-

Az '56-os emlékmű felavatása (videó)

 2006.10.24.

-

Az ÁNTSZ tájékoztatója az árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén alkalmazandó fertőtlenítési eljárásokról

 

-

Vöröskereszt emblémával való visszaélés

 


2007. január 26.

 

Nógrád megye egészének sertéspestis szempontjából fertőzötté nyilvánítása

 

az Országos Járványügyi Szakértői Csoport 2007. január 25-én Nógrád megye teljes területét sertéspestis vonatkozásában fertőzötté nyilvánította. A fentiek alapján megyénk sertésállománya (házi és vaddisznó) megfigyelési zónába esik.

Klasszikus sertéspestis vaddisznóban történő megállapítása miatt Szécsény, Hugyag, Őrhalom, Csitár, Nógrádgárdony, Iliny, Nagylóc, Rimóc, Hollókő, Nógrádsipek, Varsány, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda, Szandaváralja, Bercel, Becske, Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Nézsa, Legénd, Keszeg, Alsópetény, Ősagárd, Szécsénke, Kisecset, Kétbodony, Romhány, Bánk, Felsőpetény, Nőtincs, Szendehely, Berkenye, Nógrád, Diósjenő, Tolmács, Rétság, Tereske, Pusztaberki, Borsosberény, Nagyoroszi, Horpács, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece települések közigazgatási területeire megfigyelési zóna létesítését rendelte el 21.1/ 59-1/2007. Bgy.  számú és 2007. január 26. határozatá-val dr. Solti Miklós hatósági főállatorvos.

A megfigyelési zóna területén:

  • valamennyi házisertést a hatósági vagy jogosult állatorvos korcsoportonként nyilvántartásba vesz

  • a sertéstartó gazdaságokban lévő összes sertést zárt tartásba kell helyezni, meg kell akadályozni, hogy vaddisznókkal kontaktusba kerülhessenek

  • a gazdaságban vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyaghoz, amellyel a gazdaságban lévő sertések később érintkezhetne

  • a gazdaságba nem léphet be illetve azt nem hagyhatja el sertés, kivéve ha azt a hatósági főállatorvos a járványügyi helyzetre tekintettel engedélyezi

  • a gazdaságba olyan személy , aki érintkezésbe került vagy kerülhetett vaddisznókkal, csak a megfelelő higiéniai óvintézkedések betartását követően – amely a ruházat cseréjét, kéz- és lábfertőtlenítést jelent- léphet be

  • a sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenitő eszközt kell elhelyezni (kerék-fertőtlenítő, kézmosó)

  • sertések közúton és magánúton való szállítása, lábon hajtása tilos, kivéve közúton vagy vasúton történő tranzitszállítást, ha a szállítmány nem áll meg vagy nem kerül kirakodásra

  • teherautók, más járművek és eszközök, amelyeket sertések vagy más állatok vagy anyagok (pl. takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használtak a megfigyelési körzetben, és ezáltal esetleg fertőzöttek lehetnek, nem hagyhatják el a megfigyelési körzetet, tisztítást és fertőtlenítést követő engedélyem nélkül

  • tilos élő sertések, valamint Házivágásból származó nyers sertéstermékek kiszállítása és beszállítása

  • tilos takarmányt, almot, trágyát és fertőzés terjesztésére alkalmas eszközöket, tárgyakat kiszállítani.

  • tilos sertésvásárt, piacot tartani

  • a sertéstartók sertésállományuk létszámát kötelesek hatóságomnak bejelenteni, azok állatorvosi ellenőrzését tűrni

  • magánfogyasztásra sertést levágni csak előzetes, kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után lehet

  • sertéstermékenyítés kizárólag saját állományban, saját apaállattal történhet. Apaállattal nem rendelkezők tenyészkocáit engedéllyel rendelkező vállalkozók – előzetes engedélyemmel – mesterségesen termékenyíthetik

  • a megfigyelési zóna lakosságát az intézkedésekről a helyben kialakult módon tájékoztatni kell.

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 7.§ (4) bekezdésének f) pontja alapján a „bejelentendő állatbetegségek megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben megfigyelési zóna létesítését rendelheti el.” A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII.16.) FVM rendelet 17.§ (2) bekezdése b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a főállatorvos.

vissza


2007. január 25.

 

Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre

 

Magyarország területének döntő hányada vidéki térségnek minősül. A vidéki térségekben kedvezőtlen a foglalkoztatási helyzet, kevés a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőség, a helyi mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítő helyei nagyrészt hiányoznak, az értékesítés közvetlen formái kiépítetlenek. A vidéki térségek fejlesztésének egyik fő területe az alternatív és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, amelynek egyik hatékony eszköze a turizmus. A falusi turisztikai szolgáltatások között eddig csak a falusi szállásadó tevékenység minősült szabályozott területnek. Mivel hiányzott a szállásadáshoz nem kötődő, a falu turisztikai értékeit hasznosító egyéb szolgáltatások meghatározása és szabályozása, indokolt volt lehetővé tenni és elősegíteni a vidéki térségekben, illetve a falvakban azon turisztikai szolgáltatások nyújtását, amelyek alkalomszerűen, kiegészítő jövedelem-szerzésként végezhetők.

 

A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a kormányjavaslatára 2006. december 12-én elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) azon módosítását, amelynek alapján 2007. január l-jétől már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból - illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből, szabadidőprogram szervezéséből - származó bevétele adómentes 800 ezer forintig, hanem a szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is 400 ezer forintig. Az Szja tv. értelmében alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településre látogatók részére alkalomszerűen, például helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatása, falusi rendezvények szervezése, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó ha­gyományok, tevékenységek bemutatása, valamint saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése. E tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást. A falusi vendégfogadás a jövőben e két tevékenységet együt­tesen jelenti.

 

A törvénymódosítás célja a mezőgazdasági szerkezetváltás következtében megélhetési gondokkal küzdő - részben me­zőgazdasági tevékenyégből élő - vidéki lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, a falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadó tevékenység körébe tartozó szolgáltatások fejlesztése, s ezáltal a vidéki térség turisztikai értékének, vonzerejének és fogadóképességének növelése volt. A falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadás körébe tartozó szolgáltatások fejlesztésével bővül a turisztikai kínálat, növekszik a vidéki térség turisztikai értéke és vonzereje.

 

A vidéki lakosság a tevékenység szabályozásának következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulnak. A tevékenység célja a vidéki értékek, örökségek minél szélesebb körű bemutatása és értékesítése. A szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki területek gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A falusi és agroturisztikai tevékenység végzésének részletes szabályait a kormány várhatóan 2007. januárban fogadja el.

vissza


2007. január 25.

 

Üdülési csekk - bővülő lehetőségek

 

Az Országgyűlés 2006. december 18-án szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében 2007. január 1-jétől az üdülési csekk a korábbi felhasználási területeken kívül egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidősport-szolgáltatások igénybevételére is felhasználható lesz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány korábban az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI), december 28-án pedig a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével írt alá közös a szándéknyilatkozatot: együttműködnek abban, hogy a különféle sportegészségügyi, szabadidősport- és egészség-megőrzési szolgáltatásokat minél szélesebb körben vehessék igénybe a magyar állampolgárok az üdülési csekkekkel is. Ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Ujhelyi István, a turizmust és a sportot is felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a lépés nyomán 4-5 milliárd forint addicionális forrás juthat a sportszolgáltatásokat nyújtó egyesületekhez, vállalkozásokhoz. S hogy továbbra sem kell tartaniuk a kereskedelmi szálláshelyeknek az újabb „versenytársaktól” az elfogadóhelyek körének további bővülésével, azt az államtitkár által elmondott számadatok is alátámasztják. Az üdülési csekk továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít. 2006-ban már 880 ezren fizettek vele az elfogadóhelyeken, amelyek száma pedig ez évben már elérte a hatezret. Bár közülük csak 3700 a szálláshely, a csaknem 18 milliárd forintnyi csekkforgalom 80 százaléka ehhez az elfogadói körhöz kötődik.

 

vissza


2006. december 28.

 

Diósjenő község Önkormányzat Képviselő – testülete

10/2006. (XII. 21.) számú rendelete

az ivóvízszolgáltatás díjáról

 

Diósjenő község Önkormányzat képviselőtestülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

Diósjenő község közigazgatási területén  a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. által végzett viziközmű szolgáltatás 2007. évi legmagasabb hatósági ára:

 

Ivóvíz szolgáltatás: 336 Ft/m3 + ÁFA változó díj és a bekötési mérő mérete szerinti meghatározott alapdíj:

 

Méret

Ft/hó/bekötés + ÁFA

13-20

250

25-30

380

40

630

50-65

1000

80

1300

100

1750

150

2200

200

2650

 

2. § 

A lakossági fogyasztók részére a szolgáltatás változó díja az országosan megállapított támogatási határérték figyelembe vételével alakul.

 

3.§

Az 1.§-ban megállapított hatósági ár 2007. január 1. napjától érvényes.

 

4. §

Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az ivóvíz szolgáltatásáról szóló 11/2005. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

 Tóth  János sk.              Repiczki Zsuzsanna sk.

 polgármester                             jegyző

---

Diósjenő község Önkormányzat Képviselő – testülete

   11. /2006. (XII. 21.) számú rendelete

a csatornaszolgáltatás díjáról

 

 

Diósjenő község Önkormányzat képviselő – testülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

Diósjenő község közigazgatási területén  a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. által végzett viziközmű szolgáltatás 2007. évi legmagasabb hatósági díja:

 

 

Csatorna szolgáltatás változó díj: 260 Ft/m3 + ÁFA

 

2. §

Az 1.§-ban megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkenteni, amilyen mértékű központi támogatást kap a lakossági díj mérséklése céljából.

 

3. §

Az 1. §.-ban megállapított hatósági ár 2007. január 1. napjától érvényes.

 

4. §

Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.  Egyidejűleg a 12/2005. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

 Tóth  János sk.                  Repiczki Zsuzsanna sk.

polgármester                                jegyző

----

Diósjenő Községi Önkormányzat 13/2006. (XII. 21.) számú rendelete

a 2/2005. (I. 31.) és  a 20/2003. (XII. 16.) számú önkormányzati rendeletekkel  módosított - az  élelmezési norma és térítési díj megállapításáról szóló - 1/2003. (I. 28.) számú rendelet módosításáról

 

1. §

A gyermekélelmezésben résztvevő intézmények nyersanyagnormáját a Képviselőtestület az alábbiak szerint állapítja meg:

 

(1)  a) Községi Óvodánál ellátottak:

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

206

41

247

 

b) Iskola Napközi ellátottak:

 

Nyersanyagnorma

20% ÁFA

Összesen

278

56

334

 

c) Iskolai tanulók (Menza)

 

Nyersanyagnorma

20% ÁFA

Összesen

170

34

204

 

(2) Az óvodai és iskola napközis étkeztetésnél az (1.) bekezdés a) - b) pontjai napi háromszori étkezés normáját tartalmazzák (tízórai - ebéd - uzsonna). Az iskola menza étkeztetés csak az ebéd nyersanyagnormáját tartalmazza.

 

2. §

(1) Az Önkormányzat a 6/1993. (IV. 13.) számú rendelete alapján szociális étkeztetést biztosítottak részére a nyersanyagnormát a következő összegben állapítja meg:

 

Szociális étkeztetés

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

215

43

258

 

(2) Az Időskorúak Klubjában ellátottak részére napi háromszori étkezés igénybevétele esetén a nyersanyagnormát a következőképpen állapítja meg:

 

Időskorúak Klubja

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

355

71

426

 

3. §

(1) Alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

215

43

258

 

Óvodai alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

119

24

143

 

(2) A konyha szolgáltatásait igénybevevő külső étkezők csak ebédeltetés esetében az ebéd nyersanyag-normáját a következő összegben állapítja meg:

 

Vendég étkeztetés

 

Nyersanyagnorma

20 % ÁFA

Összesen

215

43

258

 

Térítési díjak

4. §

(1) A gyermekélelmeztetésben résztvevők napi személyi térítési díja

 

a) Óvodai ellátottak napi térítési díj összege

 

Nettó

térítési díj

ÁFA

20%

Együtt

206

41

247

 

b) Napközi otthoni ellátottak napi térítési díj összege

 

Nettó

térítési díj

ÁFA

20%

Együtt

278

56

334

 

c) Menza étkezésben részesülők

 

Nettó

térítési díj

ÁFA

20%

Együtt

170

34

204

 

(2) Az Időskorúak Klubjának ellátottai részére megállapított térítési díj (1993. évi III. tv. meghatározza, a térítési díj a nyugdíj 30%-ánál nem lehet több):

Időskorúak Klubja

 

Nettó

térítési díj

ÁFA

20%

Összesen

355

71

426

 

5. §

(1) a) Közalkalmazottak, köztisztviselők ebédtérítési díja

Alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma

90% rezsi költség

Összesen

ÁFA

20%

Összesen

215

193

408

82

490

 

Napköziotthonos Óvoda (gyermek adag, csak ebéd)

 

Nyersanyagnorma

90% rezsi költség

Összesen

ÁFA

20%

Összesen

119

107

226

45

271

 

Munkáltató által természetben nyújtott étkezés értéke  9.000,- Ft/hó.

 

2.) Vendégétkeztetés csak ebéd igénybevételénél a térítési díj:

 

Vendég étkeztetés

 

Nyersanyagnorma

90% rezsi költség

Összesen

ÁFA

20%

Összesen

215

193

408

82

490

 

6. §

Záró rendelkezés

 

(1) Jelen rendelet 2007. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit először a 2007. február havi élelmezési térítési díjaknál kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2005. (I. 31.) számú rendelet 1. § (1), (2) bekezdése, a 2. § (1), (2) bekezdése, a 3. § (1), (2) bekezdése, a 4. § (1), (2) bekezdése, a 5. § (1), (2) bekezdése.

 

(2)    A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

Tóth János  sk.           Repiczki Zsuzsanna  sk.

polgármester                        jegyző

vissza


2006. december 16.

 

Karitász Karácsony

 

képgaléria

vissza


2006. december 12.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat hírei

A Romalehop tánccsoport ismételten teljesített, a Balassagyarmati X. Fesztiválon I. helyezést ért el. Ezért továbbjutott a döntőbe, ami Bátonyterenyén kerül megrendezésre, december 12-én.

     Szeretnénk köszönetet mondani az ádventi fa készítésében résztvevő tűzoltó- és polgárőr-, különösen a roma résztvevőknek, id. Oláh Simonnak, Farkas Károlynak, ifj. Virág Sándornak.

  Szeretném, ha a közeljövőben Diósjenő még összefogottabb lenne, hiszen rajtunk múlik Diósjenő szépsége és környezete.

    Ezúton szeretnék kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánni minden diósjenői lakosnak.

 

Virág Sándor

CKÖ elnöke

 

A fenti cikk  sajnálatos módon - technikai okokból - kimaradt a Jenői Napló nyomdai változatából, ezért szíves elnézést kérünk az olvasóktól.

vissza


2006. december 05.

 

A legkisebbek Mikulása

 

képgaléria

vissza


2006. december 01.

 

Fenyőfadíszítés a faluközpontban

képgaléria

vissza


2006. november 27.

 

Önkormányzati rendeletek

 

Diósjenő Község Képviselő-testületének

9/2006. (XI. 27.) számú rendelete

az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§-ában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. év LIII. törvény 48.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Diósjenő Község Képviselő-testülete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről – a helyi körülmények megfelelő szabályozása érdekében – rendeletet alkot. Ebben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban a következőket rendeli el:

 

1.§

A rendelet célja és hatálya

 

(1) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó olyan szabályok megállapítása, melyek adott körülmények között a levegő tisztaságának védelmét elvárható és betartható módon biztosítják.

(2) A rendelet hatálya Diósjenő község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

 

2.§

A rendelet alkalmazása szempontjából:

 

a.) Avar és kerti hulladék: falomb, gyökérmaradvány, szár, levél, nyesedék (továbbiakban kerti hulladék)

b.) Hasznosítása: kerti hulladék komposztálása.

c.) Tároló edény: hulladékgyűjtő tartály

 

3.§

Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.

 

4.§

 (1) A szervezett háztartási hulladékgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt területeken kisebb mennyiségű kerti hulladék a tárolóedényekbe gyűjthető úgy, hogy azok minden külső beavatkozás nélkül üríthetők legyenek. Az ingatlanon keletkező nagyobb mennyiségű kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.

 

5.§

Az égetés szabályai

 

(1) A kerti hulladék és avar elégetése október 1-je és május 1-je között, szerdai és szombati napokon - a levegő reggeli és esti inverziója miatt - 9-től 17 óráig megengedett. Ünnepnap tilos a kerti hulladék égetése!

(2) Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakóhelyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.

(3) Tilos az égetés szociális intézmények (rendelő, gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmény) 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl.: oltóvíz, homok, stb.)

(5) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(6) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 2 óráig tarthat.

(7) Tilos az avar és kerti hulladék égetése az (1) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben illetőleg erős szél esetén.

(8) A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék nem égethető.

(9) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

 

6. §

Közterületen avar és kerti hulladék égetése tilos.

 

7.§

A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

 

8.§

Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

 

9. §

Védett természeti területen avar égetése tilos, indokolt esetben csak a jegyző engedélyével végezhető.

 

10. §

A települési önkormányzat jegyzője a 21/2001. (II. 14.) Korm. számú rendelet 23.§ (4) g) pontja lapján ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását.

 

11.§

Aki az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és 100.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

12.§

Záró rendelkezés

 

Az önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről az SZMSZ-ben szabályozott módon a jegyző gondoskodik.

 

Tóth János           Repiczki Zsuzsanna

polgármester                  jegyző

 

Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (XI. 27.) számú rendelete a

9/2005. (XI. 28.) és a 7/2004.(XI.29.) számú rendelettel módosított 3/2004. (IV. 26.) rendeletének

módosításáról

 

A képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§-ában biztosított felhatalmazása alapján a 7/2004. (XI. 29.) számú rendeletének 1.§  (1-2-3) bekezdéseit, valamint  a  2.§  (1-2-3)  bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

1.§

(1) A magánszemélyek kommunális adójának mértéke adótárgyanként 10.000 Ft.

(2) Az adó mértékének változására 2007. január 1. napjától kerül sor. Első alkalommal a 2007. évi adóévben kell a jelen rendelettel megállapított adómértéket fizetni.

 

2.§

(1) Ez a rendelet kihirdetését követően lép hatályba, de rendelkezéseit 2007. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséért felelős a jegyző.

(3) Határidő 2007 december 1. napja.

 

Tóth János                                Repiczki Zsuzsanna

polgármester                                     jegyző

 

vissza


Őszi képek

Gubó Zoltán fotói

vissza


2006. november 23.

Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Kódszám: 3.1)

Pályázható alintézkedések:
 
3.1.1. Agrártevékenységek diverzifikációja
3.1.2. Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje
3.1.3. Idegenforgalom fejlesztése (falusi turizmus)
3.1.4. Kézműipari tevékenység fejlesztése

 

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának

 
PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
 
az Európa terv "A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért" részprogramja keretében
 
2006. november
 
A 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé:
 

vissza


2006. november 23.

A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. felhívása

Tisztelt Fogyasztónk!

Közeleg a tél, ami a víziközmű-szolgáltatásokban sok probléma forrása lehet. Nem megfelelő védelem ill. használat esetén elfagyhat a vízmérő, a kerticsap és egyéb szerelvények. A vonatkozó jogszabályok szerint az ebből eredő kár, az elfagyott vízmérő cseréjének költsége a fogyasztót terheli.

   Ezen felesleges kiadások megelőzése érdekében felhívjuk szíves figyelmét a vízmérő megfelelő fagyvédelmére, a kerticsapok ellenőrzött elzárásának fontosságára.

   Javasoljuk, hogy a téli időszakban sűrűbben ellenőrizze vízmérőjét, meggyőződve arról, hogy elzárt csapok mellett nem mutat-e vízforgalmat (forog-e a csillagkerék).

   Mindezek mellett egyéb időszakokban is javasoljuk házi ivóvízhálózata időnkénti ellenőrzését.

   Parányinak tűnő repedésen, lyukon hihetetlen mennyiségű víz tud elszivárogni, felesleges kiadást okozva Önnek.

   Néhány példa (átlagos víznyomás mellett):

Felület mm2

Elfolyó víz m3/nap

0,5

1,0

5,0

10,0

0,48

1,4

32,1

121,5

vissza


2006. november 18.

Illegális szemétlerakó hely megszüntetése

képriport

vissza


2006. október 31.

Komposztáljunk házilag!

2001. január 1-én hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, mely meghatározza azokat a hulladékgazdálkodási célokat és általános elveket, amelyek a természeti erőforrások fenntartható használatát célozzák. E téren a lakosságnak is vannak feladatai.

   Az országban évente keletkező kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék nagy hányada (mintegy 30%-a) biológiailag lebomló szerves anyag, mely komposztálható hasznosítható. Ennek a hulladéknak a természetbe való visszajuttatásával - egy kis odafigyelés és természetesen munka mellett - a benne rejlő anyag- és energiatartalom hasznosulhat.

   Útmutatónk - szándékunk szerint - segítséget nyújt azoknak, akik kedvet és késztetést éreznek magukban az otthoni komposztálásra és a jövő nemzedékének példát mutatva, elkezdik a saját tevékenységük során képződő szerves hulladék komposztálását a kiskertjükben.

   A kertes házakban keletkező zöldhulladékokat házilag is komposztálhatjuk. A házi komposztálásra ugyanazok az alapvető szabályok érvényesek, mint minden más komposztálási eljárásra, így kiemelten fontos a szerves anyag keverék jó szén/nitrogén aránya, megfelelő nedvességtartalma és megfelelő levegőztetése. Természetesen a házi komposztálással kapcsolatban az egyik legalapvetőbb feladat annak megválaszolása, hogy milyen a háztartásban keletkező szerves hulladékot lehet házilag felhasználni. Íme néhány példa a háztartásokban keletkező, jól komposztálható hulladékokra:

  • Vágott fű, gyep

  • Lomb-, gallyhulladék

  • Sövények, bokrok nyírásából származó hulladékok

  • Konyhai biohulladékok (ételmaradékok, húsmaradékok, növényi héjak)

  • Fahamu és papírhulladékok (nem színes)

  • Háziállatok tartásából származó hulladékok (baromfi- és egyéb alom)

   A házi komposztáláshoz célszerű valamilyen jól átszellőző ládát alkalmazni. Ilyen komposztládát készen vehetünk, vagy magunk is készíthetünk. A komposztládát készíthetjük deszkából, téglából és dróthálóból is, de minden esetben oda kell figyelni arra, hogy biztosított legyen a komposzt jó átszellőzése. A komposztládát - lehetőség szerint - helyezzük árnyékos, jól megközelíthető helyre.

   Ha megvan a komposztládánk, megkezdhetjük annak megtöltését. A kertekben legnagyobb mennyiségben keletkező zöldhulladék (fű, nyesedék) önmagában is jól komposztálódik, így célszerű a komposztálónkat zömében ezzel az anyaggal megtölteni. A zöldhulladék szén/nitrogén aránya az ideálisnál rendszerint egy kicsit magasabb, de ha egy kis konyhai hulladékot vagy háziállatok tartásából származó almot (pl.: baromfialmot) teszünk hozzá ezt az arányt optimálisra állíthatjuk, mivel a konyhai hulladékok illetve almok szén/nitrogén aránya az optimálisnál általában kevesebb. A komposztláda aljára minden esetben célszerű valamilyen jól átszellőző anyagot (pl.: gallyakat, rőzsét) helyezni..

   A folyamatosan töltött komposztládában körülbelül egy év alatt keletkezik jó komposzt. A komposztládát lehetőség szerint mindig alul nyissuk meg és onnan szedjük ki a kész komposztot. A kész házi komposzt földszerű, jó tápanyagtartalmú anyag, melyet felhasználhattunk kiskertünk tápanyag utánpótlására, faültetéshez, de akár virágföldhöz adott tápanyagpótló adalékként is.

   A házi komposztálóban nyugodtan komposztálhatunk gyomnövényeket is, bár ezeket célszerű a komposzt anyag közepébe helyezni, hogy minél hosszabb ideig minél magasabb hőmérsékleten legyenek.

   A komposztálás során kialakuló magas (60-70 °C) hőmérséklet biztosítja, hogy a gyommagvak elveszítsék csírázó képességüket, így nem kell attól tartanunk, hogy a kész komposzt felhasználásakor „gyommaggal vetjük el” kertünket.

  Természetesen a komposztáláshoz nem muszáj komposztládát használnunk, komposztálhatunk kis prizmákban, halmokban is, de a komposztládás megoldással ellentétben a prizmás eljárásnál - a levegő utánpótlás biztosítása érdekében - többszöri átforgatás szükséges. A komposzt átforgatásánál vigyázzunk, mert esetleg darazsakkal találkozhatunk!

   Sokhelyütt olvasni, hogy bizonyos dolgokat nem szabad komposztálni. Le kell szögezni, hogy gyakorlatilag minden szerves anyag komposztálható, legfeljebb egyes esetekben a folyamat némi odafigyelést igényel. A problémás anyagok között található néhány fának (dió, vadgesztenye) a levele. Ezek növekedésgátló anyagot tartalmaznak, ezért különleges elbánást igényelnek: kis mennyiséget nyugodtan rakhatunk belőlük a komposztba, nagyobb mennyiség esetén azonban külön halomba érdemes hordani ezeket. 2 év alatt lebomlanak bennük a növekedést gátló anyagok és nem okoznak problémát.

v

   Sok embertársunk úgy próbál megszabadulni kerti hulladékától, hogy máglyát rak belőle, és a szilárd anyagokat átlényegíti gázneművé, füstté. Tehát saját szemetét megosztja a környék (Föld) lakóival. A lehullott lomb, az ágak és a fű minél nedvesebb, annál lassabban ég, és annál jobban füstöl. Ha tehát szándékosan csináljuk, semmiképp ne szikkasszuk meg házi gyártmányú füstbombánk alapanyagait. Még durvább, ha néhány műanyagflakont vagy nejlonzacskót rejtünk az avarba; így már akár saját vegyi fegyverünkkel is elbüszkélkedhetünk.

   A hozzáértők szerint a kiskerti égetés az egyik legártalmasabb módja a hulladék eltüntetésének. A felszálló füst többek között mérgező szén-dioxidot, szén-monoxidot és kormot tartalmaz, amelyet egyéb veszélyes gázokkal fűszerezhet a tűzbe dobott műanyag és egyéb mesterséges hulladék. A füst valószínűleg minden lakost zavar, de aki érzékeny vagy allergiás rá, annak igazán megkeseríti az életét.

(http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=163)

vissza


2006. október 26.

Judo

A diósjenői székhelyű Cserhát - Lőrincz Judo Klub iskoláskorú gyermekeknek felvételt hirdet edzéseire, ahol regionális és országos szintű versenyzőket nevel. A klub másik része a Szügyi Általános Iskolában edz, ahol szakkörként is bevezették az iskolában.

A judo japán eredetű önvédelmi jellegű küzdősport, mely speciális módon fejleszti a mozgáskultúrát, ezen belül fegyelemre nevel és az egészséges életvitel kialakulását segíti, valamint a gyerekek hatalmas mozgásigényének levezetését szolgálja. Repertoárja fogásokból, dobásokból áll (ütések nincsenek!), a testi épségre ártalmatlan. Kortól, nemtől függetlenül végezhető.

bővebben a CivilDió honlapján

vissza


2006. október 24.

Emlékművet avattak
Diósjenő

Diósjenőn nem csupán az ötletekben nincs hiány, hanem megvan a kellő kurázsi a megvalósításhoz is. Legalábbis ezt tapasztalhattuk az 1956-os forradalom évfordulójára szervezett ünnepségen.

     A sikernek sokan örvendtek. Talán még sohasem voltak ennyien együtt egy nemzeti ünnepen a Börzsöny lábánál meghúzódó faluban. A történet egy évvel ezelőtt kezdődött. Az ötlet Bán Gábor erdészben fogalmazódott meg. Nem volt ugyanis Diósjenőn egy olyan emlékmű, ahol méltóképp megrendezhették volna az ünnepségeket. A március 15-i ünnepségeken is az első világháborús obeliszk lábához helyezték el a koszorúkat. A megvalósításra is két helybeli vállalkozott. Egyikük sem első ízben mutatkozott be alkotóként. Dovák B. József, az általános iskola rajztanára remekművű tűzzománc stációi díszítik a katolikus templom falait, Fricz János Szent Flórián emlékműve pedig a község egyik parkjában látható.


Az emlékmű és az alkotók

 

     Kettejük összefogásával, közös munkájával született meg az 1956-os forradalom tiszteletére felállított jelkép. Fő motívuma az eget a földdel összekötő életfa, melyhez meséink, történeteink, álmaink többsége kapcsolható. Az életfa derekán a nemzeti lobogó, melynek közepéről kivágott címer helyén egy pelikán látható. A pelikán a szülői szeretet, illetve Krisztus önfeláldozásának szimbóluma, gyakran látható alakja, képmása a tabernákulumok, az oltáriszentség-tartók és a szószékek oldalán. A hozzá fűződő legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja a saját mellét, hogy vérével táplálni tudja fiókáit. Így vált az önfeláldozás jelképévé, akárcsak a fél évszázaddal ezelőtti hősök nemzetünk történetében.

     A diósjenői ünnep az emlékműhöz méltó volt. Méltatta a forradalom jelentőségét Tóth János polgármester, messze zengő szavalatával emelte fényét Oszter Sándor színművész, áldást mondott Hörömpő Gergely református lelkipásztor, megfogadandó tanácsokat Győry Csaba plébános úr. Köszöntőt mondott Balla Mihály országgyűlési és Csabuda Péter önkormányzati képviselő is. Az ünnepi programot diósjenői előadók tették színessé. A rendezvény szervezésében szerepet vállalt a Civildió egyesület, mely az utóbbi hónapokban több ízben is sikerrel mozgatta meg a falu népét. Úgy tűnik Diósjenőn elindult valami. Rájöttek, hogy az összefogás csodákra képes. Olyan eredményeket lehet általa elérni, melyek sokáig emlékezetesek maradnak!
 

V.J.

a Nógrád Megyei Hírlap 2006. október 24-i számából

 

a 2006. október 23-i ünnepség videója

Erhardt Piroska felvétele

vissza


2006. július 04.

Tájékoztató az árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén alkalmazandó fertőtlenítési eljárásokról

Jelen összeállítás tartalmazza mindazon fertőtlenítő eljárásokat, melyek alkalmazása árvizek, belvizek stb. előfordulása esetén ajánlott a kórokozókkal történő fertőződés, és a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.    

A természeti katasztrófák (belvíz, árvíz stb.) előfordulása esetén az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet:

  1. Ásott kutak és kis mélységű fúrt kutak vizét az elöntött területeken használni tilos!

  2. Vezetékes ivóvíz ellátásnál az átmeneti vízkimaradást is azonnal jelenteni kell a vízműveknek és a helyi Polgármesteri Hivatalnak! (Nem árvizes, belvizes időszakban előforduló csőtörésre, vízkimaradásra nem vonatkozik)

  3.  Lázas betegség, hányás, hasmenés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!

  4. Nyersen fogyasztásra kerülő zöldségeket, gyümölcsöket étkezés előtt alaposan meg kell mosni!

Alkalmazandó fertőtlenítő eljárások

1.  Kézfertőtlenítés: Szennyezett tárgyakkal, anyaggal történő munkavégzés után, illetve ételkészítés, étkezés előtt, WC használat után szükséges a kezeket fertőtleníteni.

Kézfertőtlenítés Neomagnol oldattal: Az oldat elkészítése Neomagnol tablettával: 1 liter vízben 2 tabletta Neomagnol  feloldva + 30 ml, (két evőkanál) 20 %-os ételecet 5 liter oldat elkészítése: 5 liter víz 10 Neomagnol tabletta + 150 ml, (10 evőkanál) 20%-os ételecet.

A Neomagnol tabletta a gyógyszertárban beszerezhető.

 A Neomagnol tablettát a szükséges mennyiségű vízben maradék nélkül feloldjuk, majd a kiszámított mennyiségű ételecetet aktivizálás céljából hozzáöntjük, és az oldatot alaposan összekeverjük. A kezet 1 percig tartsuk benne! Az oldat 4 óráig  használható! Egy liter oldat 20 fő, öt liter oldat 100 fő kézfertőtlenítésére elegendő. (Kézfertőtlenítésre bármely közforgalomban kapható kézfertőtlenítő is használható, pl. Clarasept, Ultra Sol – használati utasításuk szerint.)

 

2.  Szennyezett használati tárgyak fertőtlenítése: pl. főzőedények, evőeszközök, játékok tisztítás utáni 30 perces áztatása javasolt hypós oldatban (10 liter vízhez  6 dl hypó) vagy Neomagnolból készített oldatban (literenként 20 tabletta Neomagnol).

 

3. Bútorok, egyéb mosható lakberendezési tárgyak fertőtlenítése:

A fertőtlenítéshez 10 db Neomagnol tablettát 1 liter vízben oldjunk fel, majd a vízből kiemelt és megszikkadt felületeket ezzel az oldattal mossuk át. Az oldatot   hagyjuk a felületre rászáradni. 24 óra elteltével a kezelt felületeket puha textíliával  töröljük át.

 

4. Mosható textíliák fertőtlenítése: egy órás vizes vagy mosószeres áztatás után végezhető el 1 liter vízhez adott 5 db Neomagnol tablettát tartalmazó oldatban további 2 órán át történő áztatással.

 

5. Nem mosható textíliák, kárpitos bútorok, szőnyegek fertőtlenítése: 1 liter víz 20 tabletta Neomagnol. Feloldás után az oldattal a fertőtlenítendő textíliát alaposan át kell kefélni! (Vigyázat! A Neomagnol oldat színelváltozást okozhat!).

 

6. Lakóházak, helyiségek fertőtlenítése: A fertőtlenítést csak akkor indokolt végrehajtani, ha a víz a helyiségből visszahúzódott. Ebben az esetben a helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre távolítsuk el, majd a padlózatot, a mosható felületeket (pl. padozat, csempeburkolat stb.) 1 liter víz 20 tabletta Neomagnol oldatával kell átmosni, és az oldatot hagyjuk rászáradni a felületre. Hypó alkalmazása esetén 6 dl háztartási hypó + 10 liter víz. A 10 liter fertőtlenítő oldat 50-60 négyzetméter fertőtlenítésére alkalmas. Az oldatok töménysége miatt gumikesztyű használata és az általános munkavédelmi előírások betartása szükséges!

Nem mosható felületeket (pl. meszelt fal) 10%-os klórmész oldattal kell bemeszelni.

10 %-os klórmész oldat elkészítési módja: 250 gr klórmészhez 2 liter vizet öntünk fokozatosan, állandó keverés mellett teljes feloldódásig. Csak frissen készített oldat használható!

Figyelem! A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel, belégzését és szembe, nyálkahártyára való jutását kerülni kell. A bőrfelszínt védőkesztyű használatával ill. testfelszínt takaró ruházattal védeni kell.

 

7. Talajfertőtlenítés: Mezőgazdaságilag művelt területeket klórozni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását. A talaj fertőtlenítése (pl. udvar) csak akkor indokolt, ha az észlelhetően emberi, állati ürülékkel és egyéb fertőző anyaggal szennyeződött.

Az emberi tartózkodásra, közlekedésre szolgáló területek fertőtlenítését klórmészpor összefüggő beszórásával kell elvégezni, amelyet locsolással kell a talajba juttatni. 1 négyzetméter felületre 1 kg klórmészpor, vagy égetett mészpor kiszórása szükséges.

Átitatással történő talajfertőtlenítés: Egy négyzetméter területre 5 liter 10%-os klórmész oldat készítendő. Törzsoldat készítése: 1/2 kg klórmész + 2 liter víz = 2,5 liter 20 %-os klórmész oldat. 2, 5 liter 20 %-os klórmész oldat + 2, 5 liter víz =5 liter 10 %-os klórmész oldat.

A talaj fertőtlenítését úgy kell végrehajtani, hogy a fertőzött talaj felületét 10 cm mélyen 10 %-os klórmész oldattal, vagy 20 %-os mésztejjel átitatjuk, oly módon, hogy a talajt négyzetméterenként 5 liter, fertőtlenítő oldattal belocsoljuk. Ezt követően a talaj felszínét kézi úton ásóval, vagy gépi úton ekével átforgatjuk, majd ezt a fertőtlenítőszeres kezelést megismételjük a már részletezett fertőtlenítőszerek egyikével.

 

 8. Szemétdomb, trágyadomb fertőtlenítése: A fertőtlenítést úgy kell végrehajtani, hogy a szemétdomb, trágyadomb felületét klórmésszel összefüggő rétegben beszórjuk, majd vízzel bőségesen leöntözzük. Ezt követően a szemétdomb, trágyadomb felszíni részét kb. 10 cm mélyen erre alkalmas eszközzel, átkeverjük. Egy négyzetméter felülethez 1 kg klórmészpor szükséges.

Mésztej oldat elkészítésének módja: Egy rész frissen oltott meszet – pl. 1 kg 4  rész vízzel – pl. 4 liter – erre a célra szolgáló eszközzel (pl. fabot, műanyagpálca stb.)egyenletesen elkeverünk. Az oldat elkészítését úgy kell végezni, hogy az oldathoz szükséges vízmennyiséget fokozatosan öntjük az oltott mészhez állandó keverés mellett. A helyesen elkészített oldatban üledék, fel nem oldott oltott mész nem lehet. Figyelem! A mésztej elkészítéséhez csak frissen oltott meszet szabad használni, állott, felületén megkeményedett, darabos oltott mész nem alkalmazható.

Az ilyen arányban elkészített mésztej oldat 20 %-os töménységű, mely – klórmész hiányában – kizárólag váladékok, főleg széklet és talaj fertőtlenítésére  alkalmazható.

 

9. Trágyalé fertőtlenítése: A fertőtlenítést úgy végezzük, hogy egy köbméter trágyaléhez 2 kg klórmészport, vagy égetett mészport adunk, és ezt az elegyet erre alkalmas eszközzel alaposan összekeverjük, majd 2 órán át, állni hagyjuk.

 

10.  Vízóraaknák fertőtlenítése: A vízóraakna kitisztítása után (víz kiszivattyúzása, iszapeltávolítás) a falak és a csővezetékek, szerelvények 10%-os klórmészoldattal történő meszelése javasolt.

 

11.  Űrgödrös árnyékszék fertőtlenítése: Az ülődeszkát, padozatot, oldalfalat és a WC egy méteres körzetét 10 %-os klórmészoldattal be kell meszelni, az ülődeszkát két órás behatási idő után vízzel alaposan le kell öblíteni. Az űrgödör tartalmának felületét összefüggő rétegben klórmésszel be kell szórni (vagy a megmaradt oldattal leönteni).

1 csomag (250 g) klórmeszet 1 liter vízben elkeverünk, majd duplájára hígítva használjuk. Űrtartalom fertőtlenítése: 1 űrgödör (1 négyzetméter) felületre 1 kg klórmész szükséges.

 

12.  Ólak fertőtlenítése: Az előzőek szerint 10 %-os klórmésszel történjen.

 

13.  Ásott kutak fertőtlenítése: Az ásott kutak fertőtlenítését csak a talajvíz teljes visszavonulása és a kutak többszöri kiszivattyúzása után lehet elvégezni. Az ásott kutak fertőtlenítését mindig előzze meg a kutak tisztítása, környezetük rendezése.

A kutak fertőtlenítése előtt először meg kell határozni a kútban lévő víz mennyiségét. A kút átmérőjének felét először önmagával, majd a kapott számot 3,14- gyel megszorozzuk, a kapott eredményt ezután a kútban lévő vízoszlop magasságával szorozzuk be, így megkapjuk a kútban lévő víz mennyiségét köbméterben

Fertőtlenítéshez köbméterenként 1 dl Na-hipoklorit - 90, vagy 30 gr klórmész szükséges. Törzsoldat készítés (legalább 10-20 liter) a kimért Na-hipokloritot 2-3 vödör vízben szétosztjuk, majd ezt a frissen elkészített törzsoldatot juttatjuk be a fertőtlenítendő kútba úgy, hogy az oldatot a kút belső falára öntjük.

A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 órán keresztül állni hagyjuk. A 24 óra  leteltével a kút vize csak akkor tekinthető fertőtlenítettnek, ha a víznek klórszaga van. Amennyiben, a klórszag, nem érzékelhető a fertőtlenítést az előbbi Na- hipoklorit-90,vagy klórmész mennyiség kétszeresével meg kell ismételni. Hatásos fertőtlenítés után a kutat teljesen ki kell merni, vagy ki kell szivattyúzni. Amennyiben a kút vizét korábban emberi fogyasztásra nem használták, fertőtlenítés után a víz tovább használható (locsolás, autómosás stb.) Ha korábban emberi fogyasztásra használták a vizet, fertőtlenítés után laboratóriumi vizsgálat végzése ajánlott.

 

14.  Fúrt kutak fertőtlenítése: Az  anyacsőbe 3 dl Na-hipoklorit – 90-et öntünk Ezt követően a kézi, vagy gépi szivattyút néhány percig  járatjuk, majd újabb 3 dl Na-.hipoklorit 90 oldattal a művelet megismételjük. Tárolóaknás rendszernél a 3 dl Na-hipoklorit – 90-nel kétszer megismételt kezelésen kívül a tárolóaknában levő víz mennyiségének megfelelően minden köbméter vízbe 1 dl Na-hipoklorit – 90 –et kell beönteni. Behatási idő: 24 óra. Ezt követően a fertőtlenített kutat addig kell szivattyúzni, míg a klórszag már nem érezhető. (Ez az eljárás csak 30-40 méter mélységig végezhető. Ennél mélyebb kutak esetén a vízügyi hatóságot kell értesíteni!)

Amennyiben a kút vizét korábban emberi fogyasztásra nem használták, fertőtlenítés után a víz tovább használható (locsolás, autómosás stb.) Ha korábban emberi fogyasztásra használták a vizet, fertőtlenítés után laboratóriumi vizsgálat végzése ajánlott.

 

15. Szennyvíz fertőtlenítése: Felhívjuk a figyelmet, hogy mindenki gondoskodjon a derítő rendszeres tisztításáról, szippantásáról. Ha a derítő megsérül, a szennyvíz a környező talajra kerül, a talajfertőtlenítést a fent leírtak szerint kell elvégezni.

 

                                                     Dr. Hajdu Katalin

                                                               megyei tisztifőorvos

vissza


2006.július 19.

Vöröskereszt emblémával való visszaélés

A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkára az alábbi problémával kereste meg a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, s egyúttal kérte, hogy jelezze ezt a Polgármesteri Hivatalok jegyzői felé.

Megállapítást nyert, hogy hazánkban több személy, illetve szervezet jogosulatlanul használja a vöröskereszt emblémát. A használatot háborúban és békeidőben egyaránt. - A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozó - Genfben 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 38-44. cikkei szabályozzák.

A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 5.§-a alapján az embléma  a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején kivételesen - nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvények használatát arra az általános szabályok szerint nem jogosultak részére. Ennek megfelelően Magyarországon az kizárólag a Honvédelmi Minisztérium és szervei vonatkozásában engedélyezett. Ennek ellenére az emblémát többen használják, így pl. egészségügyi szolgáltatást nyújtó kórházak, klinikák, háziorvosok, magánpraxist folytatók. Megtalálható a jelzés továbbá gyógyszerkészítményeken, oktatási kiadványokon, elsősegélynyújtó felszerelést tartalmazó dobozokon, illetve az elsősegély helyet jelző KRESZ táblán is.

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 14.§ (1) bekezdése a leírt cselekményt jogosulatlan címhasználatnak minősíti és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálja.

E probléma megoldása azonban nem lehet kizárólag hatósági és rendőrségi kérdés. Mivel a hazai köztudatban a vöröskeresztet alapvetően az egészségügyi ellátással, az elsősegélynyújtással azonosítják, így az állampolgárok tudatában vélhetően fel sem merül a magatartás jogellenes volta. Ezért szükséges a közvélemény ezirányú megfelelő tájékoztatása, a hatékony kommunikáció és propaganda az önkormányzatok és a szakigazgatás szervei irányában.

vissza


Ingyenszoftver minden nap!

 

A Giveaway oldal egy nagyon biztató kezdeményezést indított el, legálisan kínál ingyen programokat a felhasználók számára. Kereskedelmi szoftverekről van szó, azaz nincsen semmilyen korlátozás, nem próbaverziókat tölthetünk le, hanem teljes változatokat. A dolog nyilvánvalóan a szoftverkészítők tudtával működik, azaz megegyeznek az adott céggel, hogy egy-egy napig elérhetővé teszik a kiválasztott programot. A fejlesztők pedig cserébe bemutathatják a többi munkájukat, azaz hirdetési lehetőséghez jutnak. Mivel korlátozott ideig érhető el egy-egy szoftver, így nagyon ajánlom az RSS szolgáltatás használatát, illetve a bejegyzés végén levő ablakban is mindig meg fognak jelenni a frissen elérhető ingyenes alkalmazások listája.

vissza