Betűméret:  kicsi   közepes   nagy                                    

 

 
 
 
FÖLDRAJZI FEKVÉS

Diósjenő község Nógrád megye nyugati részében a Börzsöny-hegységtől keletre fekszik. A megye legnyugatibb települései közé sorolható, a kedvelt kiránduló, horgász-, sőt vadászati lehetőségeiről is nevezetes helységet a 2. számú főúton Budapesttől - a parassapusztai magyar-szlovák határátkelőhely irányába haladva és arról balra letérve - Váctól 23 kilométerre találjuk. A fővárostól 60, Balassagyarmattól 35 kilométerre elhelyezkedő település vasúton is megközelíthető, Vác és Balassagyarmat irányából is. Minden hét végén közvetlenül - váci átszállás nélkül - elérhető, a Budapest Nyugati-pályaudvarról induló vonatokkal. Autóbusszal Vácról és Rétságról juthatunk el a községbe. A festői kiránduló és nyaralóhelyről indul Kemence felé a királyházi turistaházat, panziót és a Kenyeres-forrást érintő, a Kemence-patak csodálatos völgyében kiépített észak-börzsönyi út, kiindulópontjaként a bakancsos turisták számos más, kedvelt túraútvonalának.



Diósjenő környékét Csáky Károly - az Ipolyságon élő ismert etnográfus "magyar Svájc"-nak nevezi. A Börzsöny meredek, eróziós völgyekkel felszabdalt lejtőivel emelkedik ki az alacsonyabb környezetből. A Börzsöny keleti lábánál fekvő településről 8,5 kilométeres gyalogtúrával érhető el a hegység 939 méter magas csúcsa, a Csóványos, amely egyben az ország harmadik legmagasabb pontja. A település 5750 hektár területéből 150 hektár a belterület, 1100 a szántó, amely átlag 15 aranykorona alatti, középkötött, illetve kötött talajú. Mocsáry Antal nógrádi monográfus a múlt században olyan falunak írta le "Jenőt", amely a jó természetnek ajándékaival bővelkedik. Az erdők mellett a táj tisztavizű forrásokban, patakokban gazdag. A patakok közül a legnevezetesebb a községtől mindössze 20 percnyi járásra, a Kámori-rét felé vezető turistajelzéstől néhány percre található Zsibak forrás vas és jódtartalmú vízét a múlt században rőzsetűzön felforrósított homokkő darabokkal melegítve a köszvényben szenvedők gyógyítására használták. A magas jegenye, a "topolyfa" - sor szegélyezte bővizű Jenői-patak táplálja az 1,5 kilométeres sétával keleti irányban elérhető Jenői tavat. A 28 hektáros tó a horgászegyesület tulajdona, napi jegyet váltva az alkalmilag idelátogatók is kipróbálhatják horgászszerencséjüket. A tó körül évekkel ezelőtt valóságos üdülőfalu épült ki. Mára mintegy 230 hétvégi házával biztosítja a pihenési lehetőséget és kikapcsolódást a tulajdonosaiknak, illetve azok vendégeinek. A község területének döntő része a Börzsönyi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Páratlanul változatos és színes növényvilág található ezen a területen. Kosbor, nőszirom, tárnicsfajok, szirti páfrány, havasalji rózsa, gímpáfrány, alhavasi varázslófű mellett számos faj megtalálható. A szárazabb részeken a cser, valamint gyertyánnal elegyes tölgyesekben és bükkösökben gyönyörködhet az e területre látogató. Gazdag a rovar és a madárvilág. kerecsensólyom, parlagi sas, feketególya, vízirigó, uhu, feketerigó mellett jó élőhelyre találtak itt a gyíkok, foltos szalamandrák, az emlősök közül a szarvas, vaddisznó őz és nyúl. Vadmacskát és borzot is láthat a szerencsésebb turista.